Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nem telik el év, hogy a téli időszak beköszöntével ne értesüljünk olyan tragédiáról, amely a kellően még nem megvastagodott álló- és folyóvizek jégtakarójának beszakadása okozott.

A bajba jutott korcsolyázó, csúszkáló mentésébe bevonható tűzoltó erők és eszközök helyszínre történő kiérkezése - a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság működési területét kivéve - a távolság miatt sokszor 15-20 percet is igénybe vehet, az alábbiakban néhány követendő (megfontolandó) jó tanáccsal szeretnénk szolgálni a nyílt vizek befa-gyott felületén tartózkodók részére.

Néhány általános érvényű szempont a korcsolyázás, csúszkálás és jégen tartózkodás helyének kiválasztásához:
 
Befagyott állóvíz esetén:
  • A part közelében a jég rendszerint vékonyabb, néha üreges, és ezért könnyebben törik;
  • Beszűküléseknél áramlatok gyöngíthetik a jeget, (ugyanez vonatkozik állóvizeknél a mellékfolyók torkolatára is);
  • Meleg források különösen veszélyesek, mert nem mindig hoznak létre jégmentes helyeket, hanem elvékonyítják a jeget, ami nem látható;
  • Sűrű hótakaró alatt a jég vékonyabb, mint hó mentes helyeken.
 
Befagyott folyóvizek esetén:
  • Különösen vékony jég és jéggel nem fedett részek a "sodorvonal"-ban találhatóak;
  • Folyókanyarok külső oldalán is vékony jégréteggel kell számolni;
  • Sebes folyású szakaszokban, vagy kőtömbökkel telített szakaszon a jég szintén lé-nyegesen vékonyabb.
 
Mindkét esetben fontos tanács:
  • Olvadáskor a jégtakaró teherbíró képessége akkor is erősen csökken, ha vastagsága változatlan;
  • Jégen történő haladáskor nyugodtan és egyenletesen lépkedjünk, ha elesünk, az fokozza a jég beszakadásának veszélyét;
  • Több személy esetén pihenéskor is tartsuk be a szükséges távolságot;
  • Jégen történő haladáskor síbottal, vagy bottal állandóan ellenőrizzük az előttünk levő jég vastagságát és szilárdságát.
 
A jég beszakadása esetén követendő magatartás:
 A jég beszakadását rendszerint már előre jelzi a ropogás és a recsegés, és a jég felületének süllyedése. Ebben a szakaszban a beszakadás esetleg még elkerülhető.
 
Teendők:
  • Azonnal feküdjünk laposan a jégre (nagy felület), lehetőleg arccal a part felé;
  • Lassú, nyugodt mozdulatokkal (mindig a lehető legnagyobb felfekvési felületen) kússzunk a part felé;

Ha a jég a fenti előjelek nélkül beszakad, vagy túlságosan későn reagálunk és beszakadt alattunk, a teendők a következők:

  • Azonnal tárjuk szét karjainkat, és ejtsük magunkat előre;
  • Minden eszközzel gátoljuk meg, hogy a jégfelület alá csússzunk vagy lemerüljünk a vízbe;
  • Ha mégis a jégfelület alá kerülünk:
          - tartsuk nyitva szemünket, és nézzünk felfelé,
          - ha a jég hóval fedett, a közelben levő jégtörés helyét a beeső fénysugár alapján még fel lehet ismerni, és el lehet érni,
          - ha a jeget nem fedi hó, a víz és a jég egyforma fénytörése miatt a jég beszakadásának helye csak igen nehezen ismerhető fel, folyóvíz esetén az áramlás miatt e helyet akkor sem lehet már el-érni, ha tudjuk, hol van, a túlélés esélye ilyenkor igen csekély.
  • Próbáljunk meg a felsőtestünkkel újból a jégfelület fölé jutni (lehetőleg arccal a part felé). Végezzünk lábainkkal lökésszerű úszó mozdulatokat, a karjainkkal és súlyáthelyezéssel segítsük a lábmunkát.
  • Amennyiben így nem sikerül a jég fölé jutni, próbáljunk meg a jég beszakadásának helyével szembeni oldalon egyik lábunkkal a jég felületére jutni, és azután a kezünkre és lábunkra támaszkodva testünket oldalt a jég felületére tolni. A jég beszakadásának formájától és nagyságától függően e módszer hanyatt fekve is alkalmazható.
  • Ha a jég újból és újból beszakad, vágjunk magunknak utat a part felé, addig, amíg ki nem jutunk a partra, vagy teherbíró jégfelülethez nem érünk.

A víz hőmérséklete a jégfelület alatt 0-4 C, vagyis már 20-30 másodperc után hidegsokk következhet be (vérkeringési zavarok, sőt a szívműködés leállása).

 
Mások bajba kerülése esetén a következő módon nyújthatunk segítséget:
  • Ne egyenes tartásban, hanem hason csúszva közelítsük meg a jég közé került személyt (ellenkező esetben mi is veszélybe kerülhetünk, mert beszakadhat alattunk a jég);
  • Ne közelítsük meg egészen a jég beszakadásának helyét (a jég törékeny);
  • Az utolsó szakaszt hidaljuk át segédeszközökkel (hosszú ággal, bottal, kötéllel, nadrágszíjjal-esetleg többet összekötve, vagy ruhadarabokkal). Vigyázat: ne húzzuk ki a szerencsétlenül jártat a ruhája ujjánál fogva, mert a varrásoknál könnyen elszakadhat;
  • Ha több segítőtárs van a helyszínen: alkossunk láncot úgy, hogy mindenki hason fekve az előtte levő lábát fogja. Ezáltal az elöl levő személyt mentőakciója során a többiek hatékonyan támogatják.
  • Az odanyújtott segédeszközökkel húzzuk ki a szerencsétlenül jártat a jégre, majd a beszakadás helyétől a partra.
Ha a szerencsétlenül járt már a jég alá került, a mentési kísérletet már csak felkészült szakemberek tudják végrehajtani, így szükséges a tűzoltóság 105-ös segélyhívó számon történő mielőbbi értesítése.
 

 

Horváth Árpád tű. ezredes

 

(2002. december 15.)